Az agyi gyakorlatok javítják a memóriát és figyelmet

Tudtad, hogy az emberi agy már 30 évesen elkezd lelassulni? Azonban a jó hír  az, hogy fel tudod gyorsítani, javítani még a legalapvetőbb kognitív képességeidet is bármilyen korban. az agyi gyakorlati  programsorok  használatával.

Felhasználók tapasztalatai :

• Tisztább és gyorsabb gondolkodás
• Nevekkel, számokkal, irányokkal kapcsolatos emlékezőtehetséget javulása, stb.
• Fokozott éberség és tudatosság
• Felemelt hangulat
• Munka közben, vezetés közben a koncentráció lényegesen  felülmúlja a gyakorlatok előtti állapotot.

Ha eltekintünk a különböző szellemi leépüléssel járó megbetegedésektől (dementia), akkor memóriánk gyengülésének oka minden bizonnyal az edzés hiányában keresendő. Ahogyan egy izom is elsatnyul, ha nem mozgatjuk, úgy az agy is leépíti a neuronok közötti kapcsolódási struktúráit, ha nem fejlesztjük azokat.

Dr. Sommer egy jó és egy rossz hírrel is szolgál számunkra. A rossz hír: ha a környezetünk, a munkánk által már nem fejlődünk, ha már nem kell semmit megtanulnunk, és szellemi kihívások sem érnek minket, akkor magunknak kell valamit tennünk és az agyunkat valamiképp edzenünk. A jó hír pedig így hangzik: annak köszönhetően, hogy agyi mintáink és struktúráink mindig újra képződnek, elégséges szellemi tréninggel nemcsak megőrizhetjük gondolkodási és emlékezőképességünk teljesítményét, hanem még idős korban is jelentős mértékben fokozhatjuk azt. Így nem feledékenyebbek, hanem intelligensebbek leszünk.

Hogyan fejleszthető a memória?

Dr. Sommer szerint négy pillére van emlékezőtehetségünk fejlesztésének:

1. Testi fittség. Már az ókori rómaiak is azt vallották: "Mens sana in corpore sano!", vagyis "Ép testben ép lélek" (szó szerinti fordításban: egészséges testben egészséges elme - a ford.). A doktornő meggyőződése, hogy amit testi fittségünkért teszünk, az szellemi frissességünket is szolgálja. Sétáljunk, túrázzunk vagy akár fussunk is, sportoljunk tudatosan, és mozgás közben ne hallgassunk zenét, például fejhallgatón. Azt tanácsolja, hogy sportolás közben várjuk ki, milyen képek és gondolatok bukkannak fel bennünk - így ugyanis rengeteg dolog kapcsolódik össze az agyunkban. A testi mozgás tehát az elménk számára is fontos, vallja.
2. Agytorna. Az agy tudatos edzését jelenti a mindennapokban, amikor például telefonszámokat. neveket és arcokat memorizálunk. Ezt a célt szolgálja természetesen a sudoku vagy a keresztrejtvényfejtés is, minden, amit szívesen csinálunk. Fontos, hogy örömünket leljük benne. Dr. Sommer például a világ országainak és a fővárosuknak a nevét úgy megtanulta, mint egy szótárfüzetből az idegen szavakat. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: edzette az agyát és felfrissítette általános tudását.
3. Egészséges táplálkozás. A kiegyensúlyozott, lehetőség szerint változatos táplálkozási mód, amely magas tápértékű növényi olajokat, valamint sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes értékű táplálékot foglal magában, támogatja az agy működését. Ne felejtsünk el továbbá elegendő folyadékot, elsősorban vizet inni, hiszen ahogyan a németek mondják: "tiszta víz - tiszta fej".
4. Önbizalom és bizakodás. Ha mindig azt hangoztatjuk, hogy az agyunk olyan, mint egy szita, akkor tényleg olyan is lesz. Gyakrabban kellene dicséretben részesítenünk magunkat, és büszkeséget éreznünk, ha valamit sikerült megjegyeznünk - vegyük észre az érdemeinket is. Bocsássuk meg magunknak, ha olykor elfelejtünk valamit. Nagyobb önbizalommal és bizakodással mindenki jobb emlékezőtehetségre tehet szert - hangsúlyozza dr. Sommer.

Forrás: Das Gehirn ist wie ein Muskel, németből fordította Mészáros Csilla

Hányszor fordult elő?

Hányszor fordult elő Önnel, hogy letette valahol a kulcsát vagy a mobiltelefonját, és nem jutott eszébe, hová? Vagy egy idegen nyelvű szó sehogy sem akar megragadni a fejében, pedig már vagy hússzor elismételte? A felejtés emberi dolog, ám nem kell annak lennie.

Egy fiatal felnőtt agyában 15 és 100 millárd közötti neuron (idegsejt) található. Naponta mintegy 1000 és 10 000 közötti számú agysejtet veszítünk el. Tegyük fel, hogy egy ember az eredeti 15 milliárd agysejtjéből elpusztul napi 10 000 sejt, vagyis ez azt jelenti, hogy mintegy 410 évig kellene élnie, hogy agyának csak a 10%-át is elveszítse. Ez a számítás egyértelművé teszi: agyunk kapacitását nem hibáztathatjuk azért, ha az emlékezőképesség idős korban hanyatlani kezd.